« Énekelt versek     József Attila: József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek       József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott Az életet hiába hasonlítjuk cipôhöz vagy vegytisztító intézethez, mégiscsak másért örülünk neki Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak gyufát se gyujtani, ha igy megy tovább, nem törôdöm vélük Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy bennetek lakik, az bizonyos Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy lesznek frissek és épek A gyémántból jó, meleg dalok nônek, ha elültetjük a szívünk alá Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülôgépen is gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékon Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplô ruhákat gondosan ôrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre. (1924 ôsze)