« Cimboránk, Európa  Krakkó, Lengyelország Lengyelország a világhálón     KRAKKÓ, A MESEVÁROS Igen, Varsó Lengyelország fôvárosa, de elôbb álljunk meg Krakkóban. Ez a város egy igazi meseváros! Egyszer régen egy hatalmas sárkány telepedett meg a Wáwel–domb barlangjában, sanyargatta és ijesztgette az ott élôket, elrabolta a szép hajadonokat, a bozótot pedig gyakran gyújtogatta a szájából felcsapó lángnyelvekkel. Megelégelték ezt az úrfiak, s egyre-másra megvívak a szörnyeteggel, mindhiába. Mígnem egyszer Krakus királyfi fogta a kardját, és elindult a barlang felé. Az asszonyok sírtak, jajveszékeltek, hogy oda a daliás királyfi, ki veszi majd feleségül a lányukat, kié lesz a trón, miegymás. Míg így sírdogáltak, a barlangból óriási üvöltés és puffanás hallatszott, aztán a barlang szájában megjelent Krakus, ugyan kicsit csapzott és elcsigázott volt, de a kezében tartotta a sárkány immár szomorú fejét. A nép ünnepelt, a lányok csinosították magukat, Krakus pedig a barlang fölötti dombra óriási palotát építtetett, s ott uralkodott. Ez Krakkó legendája.   A MÁRIA TEMPLOM A Krakkó fôtemploma, a Mária templom, melynek két gyönyörû tornyához sok legenda és hagyomány kötôdik. Az egyik a hejnal. A szó a magyar hajnal szóból ered. Minden órában harsona szólal meg a toronyban, rövid trillázás után a zene félbemarad. Úgy mondják, hogy 1241-ben, amikor a tatárok megtámadták Krakkót, egy harsonás figyelmeztette a népeket a veszélyre, de egy nyíl eltalálta, és a harsonaszó is abbamaradt. Ezért a hôsért szól minden órában a hejnal, azaz a kürtszó.   KOPERNIKUSZ A valóságban Krakkó mindig is a lengyel és a közép-európai kultúra egyik központja volt. Itt élt és tanult egy ideig Kopernikusz (1473-1543). Tudjátok, hogy ô kicsoda? A heliocentrikus világkép mond nektek valamit? Régen, mármint az ókorban, Ptolemaiosz a nagy tudós úgy találta, hogy a Föld áll a világmindenség középpontjában, körülötte forog a Nap és a többi égitest. Ez volt a geocentrikus világkép, ami egészen Kopernikusz felfedezéséig, az 1500-as évek elejéig állta a sarat. Ez egy olyan törvény volt, amit a legbátrabbak sem mertek megkérdôjelezni. Aztán jött Kopernikusz, folyton az eget tanulmányozta esténként ráérô idejében, mert egyébként orvos volt, késôbb meg kanonok lett. Szóval nézte a csillagokat, számításokat végzett, és végül rájött, hogy Ptolemaiosz valamit rosszul látott, mert nem a Föld, hanem a Nap áll a középpotban. Ez a heliocentrikus világkép.   A KRAKKÓI EGYETEM   Egyébként, Kopernikusz mellett korának számos nagy alakja tanult ennek a gyönyörû városnak az egyetemén, amit Nagy Kázmér alapított 1364-ben, aztán a mi Nagy Lajos királyunk lánya, Hedvig, aki lengyel királyné lett, fejlesztett tovább. Méghozzá úgy, hogy az összes ékszerét az egyetemnek ajándékozta. Az egyetem földszíntjén van egy középkori laboratórium, ahol egy bizonyos Twardowszki nevezetû tudós próbált aranyat csinálni. A titokra nem tudjuk rájött-e! A legenda úgy tartja, hogy az ördöggel cimborált, állítólag laboratóriumának ajtófélfáján tüzes kéznyom látható, ami bizonyíték erre a kompromittáló feltételezésre. Egyébként úgy tartják, hogy Goethe róla mintázta a Faust – ot.   VARSÓ, A LENGYEL FÔVÁROS Északon a Balti-tenger határolja Lengyelországot. Ezen a vidéken gyakran folytak háborúk, hol a Svédekkel, hol a németekkel, aztán az oroszokkal. És itt vagyunk Varsóban a fôvárosban. Ptolemaiosz idejében csak egy nagy gázló volt a mai város helyén, a XIII. század második felében viszont már óriási erôdítmény áll itt, amelyben megszállt a pápai küldött. A XV. században viszont már igazi virágzó város Varsó.   LENGYEL-MAGYAR KÉT JÓBARÁT ... A lengyel és a magyar történelem eléggé összefonódott. Sok királylány ment férjhez lengyel királyhoz, sôt az egyik erdélyi fejedelmet, Báthory Istvánt lengyel királlyá is választották. Ha egy kicsit gondolkodtok biztosan eszetekbe jut még legalább egy közös uralkodónk!   A LENGYEL PÁPA És ha azt mondom, II. János Pál pápa, tudjátok, hogy miért jutott az eszembe? Mert lengyel származású - eredeti neve Karol Wojtyla. A lengyelek leginkább katolikusok. Nagyon sok szerzetesrend és apácarend mûködik mind a mai napig. Úgyhogy nem szokatlan ennyi apácát látni egyszerre. A pápát egyébként, csakúgy mint a világon mindenütt, itt is nagyon tisztelik, de emellett nagyon büszkék is rá.   A LENGYEL SPORT Most lássuk mi mindenben jók a lengyelek, mármint a sportban! ô, a távgyaloglás lengyel bajnoka. A távgyaloglás, mint sport a XX.század elején jelent meg. Kicsit viccesnek tûnik ez a mozgás, ami abból ered, hogy a szabályok szerint az egyik lábnak mindig érintkeznie kell a földdel. Sosem értem, hogy a kalapácsvetôk miért nem repülnek el! Olyan nagy lendülettel pörögnek, hogy mindig az az érzésem, hogy akár fel is tudnának emelkedni a földrôl. Kézilabdázni biztosan ti is szoktatok a suliban. Állítólag, már az ókori keleten is ûztek valami hasonló labdajátékot az emberek. Fociban a lengyelek sokkal jobbak, mint mi vagyunk. Egyébként biztosan tudjátok, hogy a játék az indiánoktól ered. A hoki megintcsak erôssége a lengyeleknek. Talán emlékeztek a játék történetére. Kanadában és Skandináviában is egyaránt játszották. A skandináv változat szelídebb. Ma a kanadait játsszák. A síugrás igazi téli csemege. Annyira jó lehet repülni, aztán siklani a havon!