Igaz-e a történelem?

Arról szeretnék beszélni, hogy mi a történelem és honnan ismerjük azt, amit történelemnek nevezünk. Ehhez egy olyan példát választottam, ami a legtöbbek számára még ismeros Magyarországon, a száz forintosokat. 1946-ban bocsátották ki ezt a száz forintost, amelybol négy példányt szeretnék bemutatni. Az elso az még a Kossuth címert tartalmazza, hiszen hát Kossuth Lajos képe volt amely díszítette ezt a pénzt. Értelemszeruen a Kossuth címer nem tartalmazott koronát, hiszen Kossuth Lajos volt az, aki annak idején a trónfosztást kimondta. Nos, ha kétezer év múlva egy történész kezébe került ez a négy pénz, amit egymás alá itt fölsorakoztattam és semmit nem tud a magyar történelemrol és ennek alapján próbálja megérteni a magyar történelmet, akkor nagyon érdekes következtetéseket fog levonni. Mondjuk a kétszer év múlva élo történészünket lássuk el két információval. Az egyik információ, a korona az a királyoknak a szimbóluma. Tehát ahol korona van, ott egy királyság van. A másik, az ötágú csillag az a kommunizmusnak a jelképe. Tehát ahol ötágú csillagot látunk egy címeren, akkor ott kommunizmussal számolhatunk. Nézzük most meg ezt a négy pénzt. Az elson természetesen egy köztársaságot láthatunk, hiszen nincsen korona a címeren. A másodikon megjelenik egy vörös csillag és eltunik a régi magyar címer. Ehelyett viszont látunk egy kalapácsot, látunk egy búzakalászt egy hatalmas nagy vörös csillaggal a tetején. Utána egy olyan címerváltozatot látunk, ahol megmarad a vörös csillag, megmarad a búzakalász, de az egész címer közepére bekerül egy olyan alakú címerpajzs, mint ami annak idején a legelso változaton, a Kossuth címeren volt. Igaz, nincsen rajta kettos kereszt, nincsen rajta a hármas halom, nincsen rajta az Árpádság, vagy a Duna, Tisza, Dráva, Száva, ahogy tetszik, de mindenesetre egy kicsit már közelít a régi változathoz és végül az utolsó példányon mit látunk, egy koronás címert. Mit mondana erre kétezer év múlva ez a történész? Azt mondja, hát Magyarország története ezekben az évtizedekben 1946 és mondjuk az 1990-es évek között a következoképpen vázolható fel. Eloször köztársaság volt. Utána kommunizmus, azután egy olyan kommunizmus, ami már egy kicsit a nemzeti hagyományokkal is számolt és végül újra bevezették a királyságot. Miért, mert koronás címer van a száz forintoson. Nyilván kétezer év múlva az a történész már nem fogja tudni, hogy hogyan és milyen körülmények között került vissza a címer tetejére a korona, amely ugye az 1947-es pénzen még nem látszott. Ebbol egyenesen következik az, hogy a történész források alapján dolgozik, de ki van szolgáltatva a forrásainak. Tehát hogyha csak egy adott forráscsoportot használ, akkor bizony nagyon furcsa következtetéseket vonhat le és ráadásul kétszer év múlva nem fogja tudni, hogy téved... Igaz-e a történelem?

az elõadás teljes szövege letölthetõ INNEN