Cimbora a Duna TV-n, ajánló (2005. 1. 15.)       Mai adásunkban elôször Mácsai János zenetörténész elôadását hallhatjátok a modern zenérôl és Ligeti Györgyrôl. A modern zenétôl gyakran idegenkedünk, pedig, mint azt majd halljátok is, Ligeti zenéje egyáltalán nem nehezen fölfogható.   Mácsai János Ligeti György     Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsôszentmártonban (ma Tîrnaveni), magyar zsidó szülôk gyermekeként. 1941-43 között a klausenburgi konzervatóriumban tanult Farkas Ferencnél, 1945-49-ig pedig a budapesti Zeneakadémián szintén Farkasnál, valamint Veress Sándornál, Járdányi Pálnál és Bárdos Lajosnál. Nem sokkal késôbb megalkotta mikropolifóniáját, mely késôbb zenemûvei egyik legalapvetôbb elemévé vált. Korai mûveiben, mint pl. az "Éjszaka - Reggel" címû a cappella kórusmûben, illetve elsô, nyugaton is sikeres munkája az "Apparitions" már jól példázza rendkívül egyéni stílusát. 1956 decemberében, a forradalom után elhagyta az országot mûvészi és politikai okokból.           Képkeresô játékunkban Szentendrére hívunk titeket, mégpedig a Czóbel múzeumba.       Czóbel Béla Czóbel Béla Szentendre   Czóbel Béla (1883-1976) Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következô években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult. 1903-ban a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be, ahol Jean-Paul Laurens korrigált. 1903-ban a Nemzeti Szalon ôszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt. Elsô munkái plein air tanulmányok (Ülô paraszt, 1904), a szecesszió hatását mutatják (Kislány ágy elôtt, 1905). Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok ("vadak") csoportjához tartozó több festôvel. Elsô budapesti gyûjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KUT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt. 1925-ben Berlinbôl Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauve-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festôk a fák alatt c. képével szerepelt. 1936-ban került elôször Szentendrére, a II. világháború alatt ez lett állandó tartózkodási helye. A háború után a telet Párizsban, a nyarakat Szentendrén töltötte.           Magyar Attila és Körösi István sajátos feldolgozásban gyermekverseket adnak elô.             A Millenárison vendégünk volt a Fonó együttes. A mûsor végén tôlük hallhattok néhány népdalt.