 |
|
|
|
|
 |
 |
|
| |
|
| Cimbora
a Duna TV-n, ajánló (2005. 1.
15.) |
| |
| Mai
adásunkban ismét a zene és
a tánc kapcsolatával kezdünk.
Vásáry Tamás zongoramûvész
Chopin noktürnjeirôl mesél,
Tunyogi Henriett balett-táncos
közremûködésével. |
 |
 |
| Vásáry
Tamás |
Tunyogi Henriett |
|
|
|
|
|
|
| Budapest
a XX. század elején nem csak
gyógyfürdôirôl, hanem
kávéházairól is
híres volt. A csúcsidôszakban
550 kávéház mûködött
a városban. A leghíresebbek
a New York, a Japán, a Centrál,
az EMKE, a Bucsinszky, az Abbázia.
Ma ezeknek a kávéházaknak
a helyén ruhaüzletek, könyvesbolt,
bankok vannak. |
|
|
Némelyiket, pl. a Centrált újra
megnyitották, korabeli hangulatát
helyreállították. A New
York-ot az ’50-es években Hungária
néven üzemeltették tovább.
Most épp a felújítási
munkálatok folynak, talán sikerül
régi fényében látnunk
ezt a híres irodalmi kávéházat.
Heltai Jenônek köszönhetô,
hogy a New York irodalmi kávéház
lett, hogy a nagy folyóiratok itt tartották
szerkesztôségi üléseiket.
|
|
|
| Saly
Noémi irodalomtörténész
az irodalom és a kávéház
kapcsolatát mutatja be nektek, miközben
egy kis jelenetben szerelem szövôdik.
A szereplôk: Rátonyi Kriszta,
Nyárai Gerzson és
a pincér szerepében Sára
László, akik a Millenárison
a válogatáson is részt
vettek. |
| |
|
|
| |
Részletek
a heti Cimbora adásból. A fotókat
Halász Gábor operatôr
készítette.
|
| |
Heltai Jenô
(Bp., 1871. aug. 11. – Bp., 1957. szept.
3.)
Elsô verse 14 éves korában
jelent meg. Jogi tanulmányait 1890-ben
félbeszakítva az újságírói
pályára lépett. A Magyar
Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap,
majd a Pesti Napló munkatársa.
Sokáig élt Párizsban,
Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban
(ma Istambul). 1900-ban egy ideig a Vígszínház
titkára, 1914-tôl 1918-ig dramaturg
igazgatója, 1918-tól az Athenaeum
könyvkiadó irodalmi igazgatója,
1929-tôl a Belvárosi Színház,
1932–34-ben a Magyar Színház
egyik igazgatója. A modern nagyvárosi
élet franciásan könnyed,
közvetlen verselôjeként
tûnt fel fel (Modern dalok, 1892; Kató,
1894; Fûzfasíp, 1913; Elfelejtett
versek, 1947). Népszerûekké
váltak Kacsóh Pongrác
János vitézéhez írt
dalszövegei. Regényeiben elôszeretettel
ábrázolta a századforduló
bohémvilágát szellemesen,
sok humorral. Vígjátékai
kifinomult technikával, ironikusan
jelenítették meg a polgári
létforma erkölcsi ferdeségeit.
Verses színmûveiben (A néma
levente, Ezerkettedik éjszaka stb.)
különbözô korok vígjátéki
hagyományait újította
meg írásmûvészetére
jellemzô ironikus-romantikus stílusban.
1945 után a népi demokratikus
rendszer mellett foglalt állást.
Mûfordítói tevékenységéért
a francia becsületrenddel tüntették
ki. A PEN klub magyar elnöke volt. Mûveit
számos idegen nyelvre lefordították.
| |
Heltai Jenô:
Kávéházi elégia
/részlet/
„Oh,
Rettenetes, cifra kórház,
Ahol mû-bársony és
mû-márvány
Fogadja azt, ki hajléktalan-árván
Beténfereg.
Itt meggyógyul a sok beteg,
Elkeseredett pária,
Ki a hitelbe hozott kávéhoz
A sült galambot várja.
Itt a melegben és a füstben,
Melytôl kicsordul a szemedbôl
a könyû,
Feledni és vigasztalódni
könnyû!" |
|
| |
Heltai
Jenô Kató címû verseskötetébôl
Szôcs Artúr és Zöld
Csaba ad elô részleteket.
Énekelt
versek » |
| |
| Képkeresô
játékunk fôszereplôje
Gulácsy Lajos: Zarándokok
hazatérése címû
festménye, mely a Magyar Nemzeti Galériában
látható. Ha bementek a modern
képtárba, akkor Rippl-Rónai,
Csontváry képeiben is gyönyörködhettek. |
| |
| Gulácsy
Lajos (1882 - 1932) |
 |
 |
| Önarckép |
Francesca da Rimini
és Paolo Malatesta |
A budapesti mintarajziskolában kezdett
tanulni, lényegében azonban
autodidakta volt. 1902-ben Rómában,
majd Firenzében és Párizsban
járt tanulmányúton. Olaszországot
késôbb több ízben
is felkereste, s számos képén
festette meg az olasz városok középkori,
reneszánsz hangulatát. 1907-ben
volt elsô gyûjteményes
kiállítása Budapesten,
az Uránia mûkereskedésben.
Képeire sajátos álomvilág
jellemzô.
http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/modern/gulacsy.htm
|
| |
| Rippl
– Rónai József
(1861 - 1927) |
 |
 |
| Önarckép |
Nô kalitkával |
A modern magyar festômûvészet
egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták,
az ún. Nabis-csoport tagja, a posztimpresszionista
és szecessziós törekvések
legjobb magyar képviselôje. Mûvészetét
gazdag színvilág, bátran
stilizáló vonaljáték,
dekorativitás jellemzi.
www.berze-nagy.sulinet.hu/ stilus/modern/rippl.htm
|
| |
| Csontváry
Kosztka Tivadar (1853 - 1919) |
 |
 |
| Önarckép |
Zarándoklás
a cédrushoz |
Festô. Gyógyszerész volt,
s csak 41 éves korától
tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél
évig Münchenben Hollósy
Simon növendéke, majd 1895-tôl
Karlsruhében, Düsseldorfban és
Párizsban képezte tovább
magát, de lényegében
autodidakta volt. Leghíresebb képei:
Kocsizás újholdnál Athénban,
a Jupiter-templom romjai Athénban,
a Görög színház Taorminában,
a Magányos cédrus, Zarándoklás
a cédrusfához.
http://hungart.euroweb.hu/english/c/csontvar/ |
| |
| |
|
Rahmanyinov zeneszerzôrôl és
kiváló zongoristáról
mesél Eckhardt Gábor.
Rahmanyinov mûvét Kiss Péter
játssza zongorán.
Szergej Rahmanyinov (1873-1943)
A Novgorod melletti Onyegben született
1873-ban. Apja dúsgazdag földbirtokos
volt, vagyonát azonban eltékozolta,
és mire Rahmanyinov kilencéves
lett, már teljesen elszegényedtek.
1882-ben lett a pétervári konzervatórium
növendéke, majd 1885-ben a moszkvai
konzervatóriumba került. Elsô
zongoraversenyét (fisz-moll) még
konzervatóriumi évei alatt,
1892-ben mutatta be, majd Aleko címû
operájával aranyérmet
nyert az oklevélpályázati
vizsgán. Rahmanyinov mûvészete
Csajkovszkij nyomdokain halad: bár
egy emberöltôvel fiatalabb volt
Csajkovszkijnál, mégis a konzervatív
stílus mellett foglalt állást,
és mint ilyen, szemben állt
az orosz Ötök törekvéseivel.
Ahhoz, hogy ez a stílus mégse
tûnjék idejétmúltnak,
porosnak a XX. század elsô felében,
a zeneszerzés technikájának
olyan mérvû virtuóz elsajátítása
és az ihletnek olyan forró heve
kellett, mint ami Rahmanyinov néhány
mûvét jellemzi. |
| |
| |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
