Kedves Sarolta!

Nagyon érdekes a fiúk, lányok összeállítása, (a videókat külön élveztem).
Ranschburg tanár úr azon megállapítása, hogy „…ma már tudjuk, hogy a különbségek sokkal kevésbé a biológiai nem következményei, mint gondoltuk, és ahogyan sokan magyarázni szeretnék. Erősebb a családi, társadalmi és kulturális hatások szerepe, és egyre halványulóban a szülői minta.” – a mi „hagyományos” családunkra is igaz.

Szerintem a családi nevelésen múlik minden. A példán. Nem a törvényeken, nem az óvodán, iskolán, hanem hogy mit lát a gyerek otthon.

A lányom többet játszott az öccse autóival, mint a babáival, a fiam a fakanállal is kardozott, de három évesen konzekvensen óvó néni akart lenni (a nejem emiatt aggódott is.) Ma a lányom vezető állású banktisztviselő. Ha a kis unokánk beteg bizony a férje marad vele otthon (és még főz is), de ettől nem lett „nőies”. A fiaméknál még nincs gyerek, de el nem tudom képzelni, hogy a menyem -akinek szintén nagyon komoly állása van-, hagyná, hogy a fiam főzzön, vagy „nőmunkát” végezzen. Őt másképp nevelték. Én kívülről látom, hogy bizony „versenyeznek”, de elismerik, értékelik egymást. A lányom és a menyem mást látott otthon, más mintát követ, - és mégis működik a házasságuk. (Persze konfliktusok náluk is vannak.)

Mese, hogy a nemi szerepek „egyenjogúsítása” befolyásolná a családi életet jó irányba. Mintha a család kontra karrierkérdés csak a férfi – nő különböző otthoni és társadalmi elismertségén múlna.

Egy beteg társadalomban, szélsőséges gazdasági helyzetben nehéz normálisan élni!

Ki tudja mi a „normális”?

Nagypapaként mintha azt látnám, hogy mindenki túlhajtott, fél a jövőtől és joggal ideges. Ha egy családban a férfi-női szerep a konfliktus fő forrása, …ott egyéb bajok is vannak.

A nehéz helyzetben férfinak és nőnek egyaránt még nagyobb szüksége van a másik megértésére, elfogadására,… csak az empátia, és a humor segít. Ezt a nagyszülők korosztálya már tapasztalatból tudja.

MESE

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába. Úgy érezte, nincs rendjén, hogy ő mindennap dolgozni jár, a felesége meg csak otthon van. Azt szerette volna, ha a felesége legalább egyszer megtapasztalná, mi mindenen megy keresztül nap, mint nap, ezért egy este így imádkozott:

Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, naponta nyolc órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül. Kérlek uram, add, hogy egy napra testet cserélhessünk. Ámen.

A férfi másnap reggel már női testben ébredt és azonnal tudta a kötelességét. Felkelt, reggelit készített a párjának. Felébresztette a gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába. Hazament, gyorsan meglocsolta a virágokat, bedobott egy adag szennyest a mosógépbe. Kipucolta a kirándulásból hazahozott sáros lábbeliket. Összeszedte a vegytisztítani való holmikat és elvitte a mosodába. Majd megállt a banknál, pénzt vett fel, elment bevásárolni, és befizette a csekkeket. Mikor hazaért, kicserélte a macskaalmot, megfürdette a kutyát. Ekkor már délután egy óra volt, ezért igyekeznie kellett, hogy az újabb elindulása előtt még beágyazzon, rendet rakjon, porszívózzon, meg a konyhát is felseperje, felmossa, és már rohanhatott is az iskolába a gyerekek elé. A gyerekei hazafelé vitatkoztak vele egy sort a leckekészítés miatt. Otthon kitett az asztalra egy kis tejet meg sütit, majd rávette őket, hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak. Ezután felállította a vasalódeszkát, kivasalta a tegnap óta megszáradt holmikat, de azért közben félszemmel tévét is nézhetett. Fél ötkor nekiállt krumplit pucolni, és egy kis salátához zöldséget mosni. Kisütötte a húst vacsorára, és mellé a főtt-krumplin kívül egy kis zöldbabot is párolt. Vacsora után kitakarította a konyhát, beindította a mosogatógépet, majd elrakta a tiszta edényeket, megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta őket.

Kilencre már nagyon fáradt volt, és bár a napi munkával még nem végzett, úgy döntött, ő is bebújik az ágyba, ahol a párja még elvárta tőle, hogy szeretkezze vele. Utána a fáradtságtól imádkozás nélkül elaludt.

Másnap reggel, amikor felébredt, azonnal imádkozni kezdett:

Mennyei atyám! Nem tudom mire számítottam. Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, amiért egész nap csak itthon van. Kérlek Uram, csináld vissza a cserét!

Az Isten az ő végtelen bölcsességével így felelt:

Látom fiam, tanultál a leckéből. Ezért boldogan teljesítem a kérésedet.
Csak még kilenc hónapot várnod kell, mert tegnap este teherbe estél.